A BŰVÖS KÉP

 Gyanútlanul, kissé szorongva mentem a Marczibányi Tér irányába. Bodros ruhámba bele-belekapott a szeptemberi fuvallat. Csak annyit tudtam, hogy Fejes Gézánét, Gizus nénit kell keresnem, mert az ő osztályába fogok járni. Tizenhárom éves voltam. Nem voltak barátaim, csak a…

 Nem akartam én gondot okozni. Álmomban sem hittem, hogy miattam a még alig bepakolt lakást máris kipakolhatjuk. Újra lekerül a kép a falról, és már megint csomagolunk. Nem mondanám, hogy megdicsértek, de, mint minden csoda ez is csak három napig tartott. A Kovács családban…

 - Elit… a szó, aminek a jelentését, akkor még csak nem is sejtettem, de valójában, nem is igen foglalkoztatott. Boldogan rohangáltam Pesten és lassan, kezdtem városivá formálódni, ami persze nem jelentette, azt, hogy egy-egy zalai szó nem csúszott ki a számon. Nevetséges…

Így történt, hogy másnaptól megkezdődtek a pesti tanulmányaim. Anyám és Anna néném ismét kiöltöztettek, mint azt a bizonyos Pistát. Valahogy, egyszerre szerették volna bepótolni az életemben azt, ami addig elmaradt. Megmutatni a világnak, hogy különb gyerek vagyok…

Nem sokáig tartott a berendezkedésem. A lisztes zsák tartalmát egy nyikorgó ajtajú szekrénybe pakoltam, ahol kaptam egy polcot. A családi kép, felkerült az ágyam fölé. Édesanyám megigazította, hogy egyenesen álljon, aztán kivezetett a konyhába.- Remélem éhes vagy, mert Anna…